Tűzmadár meséi

Édesapám emlékére...

 

Fájdalmam, veszteségem megírásához még gyűjtöm az erőm...

Addig is:

http://www.youtube.com/watch?v=1-z6RtOcqgI

( Kosztolányi Dezső: Halotti beszéd)

http://www.youtube.com/watch?v=wbBd7X4UyPA

( Kell még egy szó...)

http://www.youtube.com/watch?v=2RsKr7x5D0w&feature=related

( Bányászhimnusz)

 

 

 

Másik Kossuth-díjasunk! Földes László- Hobo

 

Hobo: Búcsúlevél

Hát eljöttem utoljára, hogy előadjam számomat.

De üljünk asztalhoz előtte!

Fáradtak és szomorúak vagyunk,

Mégis nyugodtan és mosolyogva beszélgessünk. Mi történt veled?

Mi történt veletek mostanában?

 

Tegyük le fegyvereinket!

Védtelenségünk legyen büszkeségünk!

Régi lovagok esküje, hol vagy?

Ez már nem a hősök kora, sem a bolondoké.

Nézzünk egymásra!  Ne hajtsuk le fejünket!

Ilyenek vagyunk.  Látod, nem is olyan szörnyű.

http://www.youtube.com/watch?v=ZcBJdrj5XnA&feature=player_embedded

A díjátadás után arról beszélt, hogy egy koldus nem fogadott el tőle pénzt, mert azt mondta neki, többet értek neki a dalok, versek tőle mint amit a pénz érne.

Hát, igen. Így kell csinálni az Életet!!!

 

 

Szarka Tamás: Érdem

SZARKA TAMÁS: ÉRDEM

 Hogyha születnél, várna a Holdon

míg cseperednél, nézne az angyal,
utca zajától, lámpa vasától,
konyha szagától, lány mosolyától,
versben a vágytól, féltene folyton-
magadra vigyázz!

Hogyha szeretne - nő a javából,
Hogyha nevelne - Isten a Napról,
Hogyha vigyázna - anyja a félsznek,
Hogyha felérne - lelke a szóból,
Hogyha megölne -  első a sorból
Életed egész!

Ennyi a pénzed, annyi barátod,
mennyei szikra tette a lángot,
ennyi a könnyed, annyi a károd,
tollad a végén festi a pontot,
éneked árad, mossa a partot-
magadra vigyázz!

S hol van a bölcső? - kérdezi párszor-,
Itt ez a költő -  szóban a bátor-,
írna-e holnap egy kicsi verset?
Kapna-e tőlünk annyi kegyelmet,
Mint amit érdem annyira kerget,
Ne nézz ide hát!

http://videotar.mtv.hu/Videok/2011/03/27/09/Kossuth_dijat_kapott_a_Ghymes_egyuttes.aspx

Igen Drága Tamás! " Magadra vigyázz!" Most meg azt mondod, hogy 2/3-os többségnél nem lehet megosztottságról beszélni? Az a 2/3 csak 54%, sok jobboldali nagyon kiábrándult, de ha 2/3, akkor mi van azzal az 1/3-al és azokkal akik nem mentek x-elgetni, mert egyiket sem tartják hitelesnek, és kiábrándultak? Hihetetlen, hogy  felvidéki kisebbségként mondod azt, hogy a 2/3-nál nem lehet megosztottságról beszélni! Jaj, nem jó megszólalások ezek! Hova vezetnek? Mi történt Veled?

A Kossuth-díj előtt 1 hónappal álmodtam és erre a dalra ébredtem, 3 napig dúdoltam magamban és nem értettem miért lett hirtelen fontos és miért van bennem fura  érzés? Már értem! Kérlek, vigyázz magadra!!!

Nehéz idők...és a szeretett, immár Kossuth-díjas Ghymesem :))

Nem túl fényes ez az év eddig...Rövidke pihenőt kaptam fentről a rák után- sőt, még nem is utána vagyok, mert 1 hónap múlva kontroll- és jönnek újabb bajok, fájdalmak. Valahogy kedvem, erőm sem volt írni...

Január- február - Influenza és hörgő- meg tüdőgyuladás, utána kötőhártyagyulladás egy újabb vírussal...és mai napig folyamatosan beteg vagyok( kisebb-nagyobb megfázások, hőemelkedések, vírusok bombáznak). Nem örülök és tartok a kontrolltól...

Viszont két betegség között voltam két Arthur Miller előadáson itt Szfváron. Az ügynök halála és az Édes fiaim. Szép két előadás volt, bár inkább Miller drámaírói érdeme, hogy önmagától is jó, mert nagyon erős két történet. Nehéz nagyon elrontani őket...Tervezem, hogy most tavasszal újra kidugom végre az orrom és megyek színházba. Jólesne a töltődés.

Március - Alapvetően édesapámról szólt...És erről most ennyit. Nehéz idők jönnek...

Munkahelyen hál'isten minden rendben, a gyerekek nagyon tündériek. Szó szerint beszoktak, már nagyon otthon érzik magukat, megtanulták az ovit, minket és egymást is, így harmonikus, tartalmas, vidám napokat élünk meg együtt. Most épp egy kiadós önéletrajzot kell megírni, mindenre kiterjedő önéletrajzot, mindenféle kompetenciákkal, mert előminősített Referencia intézmény vagyunk és pályázunk, hogy azok is lehessünk 2 területen(1. Kompetencia alapú óvodai program 2. Felsőoktatási referencia intézmény, felnőttképzés) Jó lenne ha összejönne. Ha lesz pénzem, akkor megcsinálom  a 2 év egyetemi pedagógiát, mert távoli terv, hogy főiskolán taníthassak pedagógiát, drámapedagógiát leendő óvónőknek. Meg jó volna a meglevő akkreditált felnőttképzést is jobban fellendítenünk jövőre...

Voltam egy oviban is, ahova meghívtak, hogy beszéljek  a drámapedagógiáról és egy kicsit meg is játszattam a kollektívát. Élvezem, szeretem ezeket a szitukat, jó érzés tudást, tapasztalatot átadni.

Jó hír- fogytam 5 kilót! Év végéig még 10-et szeretnék!

Ghymes -  " Mennyei szikra tette a lángot"

Volt egy csodaszép lemezbemutató koncert! Szikraszemű. Pazar volt. Nekem nagyon tetszett, bár messze voltam tőlük,és én jobban szeretek elöl lenni, minden rezdülésben részesülni... Sebaj. Jön  a turné, csak lesz rá mód többször is...

A lemezbemutatón voltak igazi meglepetés dalok, mint a Kés a szájban, Vágyalku, Szárnyaskezű szeretők, és az új dal, a BABÁM. A Kés a szájban alatt és máskor is, olyan erős energia röpült föl oda hozzám messzire, hogy beleszédültem és nyomott a homlokom( 3.szemem pörgött rettenetesen). A Ki vigyáz? dalt végigkönnyeztem olyan erős fájdalom és indulat árad belőle. Wolf Kati volt a vendég selymes hangjával, ami az erős férfienergiákat szépen kiegyensúlyozta. Lillával mentünk ketten( kolléga, ovivezető), ez volt a második élő Ghymes koncertje. Ez is tetszett neki, de nem annyira stílusa mint az enyém, szóval párásodó szemű rajongó nem lesz belőle mint belőlem, csak kedvelő. Talán egészségesebb is. Bár már az én szemem sem párásodik, talán mert annyira velem élők ők, hogy természetes lett a jelenlétük az életemben...

Örömhír!!!

"Megosztott Kossuth-díjban részesül Szarka Tamás zeneszerző, költő és Szarka Gyula zeneszerző, a Ghymes együttes két alapító tagja a magyar és közép-kelet-európai népzenei alapokon nyugvó hagyományápoló, értékmegőrző, azt a legszélesebb környezetben megismertető és elfogadtató, népdalkincsünket megőrző és továbbadó, humanista szellemiségű, a magyar nyelvet virtuóz módon használó zeneszerzői, előadóművészi, költői, dalszövegírói munkásságukért."

Kossuth-díjat kaptak!!! HURRÁÁÁÁÁÁÁ! Ez szép és dicső, megérdemelt, az indoklás is igaz! Reméltem én ezt már néhány éve, bár nem hittem, hogy ilyen hamar megtörténik! 

Politikát most itt inkább kihagyom részleteiben... Annyira utálni való, számító és arrogáns, hogy inkább hagyjuk! Talán a művészek is így fogják majd gondolni egyszer, mert kár volt egy provokatőr bértollnok kérdésének bedőlni és azt mondani, hogy néhány évvel ezelőtt nem vették volna át a díjat. Az ilyen szarházi "újságírókat" melegebb éghajlatra kell küldeni. Szerintem. ... Szóval érdemes átgondolniuk, hogy 15 éve itt dolgoznak,  innen van jövedelmük, itt koncerteznek, a mi örömünkre és a saját örömükre, oda adóznak, oda is akarnak, ahogy a Gyula mondja, kár hát azt mondaniuk, hogy néhány éve nem vették volna át itt a díjat. Őket mindig szerette ez az ország és a politika is! Azt is szokták mondani, hogy nem szeretnék, ha a Felvidéki létük miatt szeretnék, becsülnék meg őket, hanem azért, amit és ahogy csinálnak, mert könnyű aprópénzre váltani a határon túli magyarságot, és azt nem akarják- mondta Gyula a DVD-n. A jelen nyilatkozattal mégis egyenlőség jelet tettek maguk és Felvidék közé. Szóval ez az egész nekem zavaros és szerintem nekik is...És úgy érzem nem én és még sokan mások az ünneprontók, akik ezt szóvá teszik, hanem a bértollnok provokatív újságíró kérdése és a hozzá elhangzott nyilatkozat volt szerencsétlen és ünneprontó abban a megérdemelt ünnepi pillanatban. Nagyon sajnálom, és féltem Őket ez ügyben, mert tényleg nem kellene a zsenialitásukat aprópénzre váltani, Szabadságukat odadobni hányaveti politikusok játszmáinak, percemberek röpke érdekének. Ők ennél többet érnek! Legalábbis nekem. Kár volt érte, remélem átgondolják és korrigálják ezt a Nem-et. Az biztos,  ezzel sok őket szerető embert megbántottak. Meg hát hol  a híres KÉZFOGÁS? És a megbocsájtás a minden oldalról manipulált 7 évvel ezelőtti népszavazásért?) Ja, és féltem magamat is, mert nem jó dolog a csalódás...

Remélem jövőre Sebő Ferenc is megkapja, mert már ő is nagyon-nagyon megérdemelné, és nem mond majd ilyeneket, és nem kérdeznek tőle ilyeneket...! Azt hittem, hogy az idén megkapja.

Tegnap tartottak nagy Ünnepséget Szentendrén  a rajongók Gyulának és Tamásnak( volt Érdem és pezsgőbontás és jókedv, jó zene, jó beszólások) a Kossuth-díj kapcsán. Sajnos nem tudtam eljutni az utazás végett, meg hát, hogy jövök haza, az utolsó buszt valószínű el sem értem volna, ráadásul már szerdán állítólag késő du.jegy sem volt rá, és ennek megvásárlását sem ajánlotta föl senki, innen meg hát hogyan? Tehetetlennek éreztem magam.... Örültem volna egy kis segítségnek, égi kegynek, vagy társak kézfogásának, szervezkedésének, de úgy tűnik így kellett lennie, hogy senki nem mozdult, nem írt, hiába kértem, reméltem. Arról meg már leszoktam, hogy kierőszakoljak dolgokat mindenáron. Biztos nem kellett ott lennem... Majd megköszöntöm Őket a magam csendes módján, és egyedül intézem  a dolgaimat. Mindig kiderül, hogy az ember csak magára számíthat és egyedül van. (Sajnos nem merek  Bpestre kocsival bekavarni, sem Szentendrére...semmi helyismeretem nincs azt sem tudnám hol vagyok, ki vagyok és rettegek tőle. Talán fóbia, de ez van.)

Hát, így másfél hónap után ennyi elég hirtelen. Érzem, jön  a tavasz, és az majd átsegít a nehézségeken. Napsütésben minden könnyebb! Olyan sok mindenről nem írtam még, -mert nem írhatok- hogy csuda, de valami maradjon nekem is. Talán pont a lényeg, a szívemben szunnyadó szeretet. Arra úgy sincsenek szavak, csak álmok, megérzések, finom jelek, üzenetek. Bár találtam ezt-azt, ami visszaadja amit épp érzek...SEBŐ SZÜLINAPI KONCERTJE!!! Tavaly járt itt Szfváron, hát zseniális volt a Weöres Sándor estje....

http://www.youtube.com/watch?v=z_hf-yy62SM

http://www.youtube.com/watch?v=0GyGFCJ-exE&feature=related

http://www.youtube.com/watch?v=2wqcps-_YMA&feature=related

http://www.youtube.com/watch?v=lKj-KBTFHro

http://www.youtube.com/watch?v=z8-8rsH2qNU

Amiről már írtam...- emlékeztető( Vidnyánszky- Alföldi)

 

http://www.origo.hu/kultura/20101216-vidnyanszky-attila-szivesen-elvallalna-a-nemzeti-szinhaz-vezeteset-interju.html

és most

http://www.origo.hu/kultura/20110210-alfoldi-robert-maradni-akar-a-nemzeti-szinhaz-elen.html

Vidnyánszky nyilatkozatának íze most is olyan, mint amikor először olvastam (sértett, dühös és igaztalan) és még szigorúbban ítélem meg. Sokat rontott ezzel az interjúval  a helyzetén, ami kár, mert tényleg jó szakember, de lehet, még rosszabb diplomata mint Alföldi. Lehet, hogy valaki(k) nagyon felbátorította(ták)? Nehéz elhinnem, hogy magától ilyen. Egy olyan csodálatos Énekes madár után valahogy nem illik hozzá ez az egész...Viszont én már csak azért sem választanám  a Nemzeti élére a jellemhibája- akaratos, törtető, mégis gyenge Egoja miatt. Olyan mint egy sipítozó 3 éves: akaromakaromakarom, enyémenyémenyém!!! Szörnyű látni őt ilyennek.

Alföldit is ugyanúgy látom mint régebben, csak elnézőbben, mert képes a belátásra és ha megkésve is, de az átgondolásra. Még egyszer ilyen hibát nem vétene. És ő is jó szakember. Ráadásul nem adja fel olyan könnyen, a diplomáciát meg majd megtanulja és körültekintőbb lesz. Nekem intelligensebbnek tűnik ebben  a szituációban, tévedését belátva és bocsánatot kérve. Jó lesz a jövő évad is a tervei szerint... A Szent Johanna nagy kedencem, azon biztos az elsők között ott leszek...

Tehetséges 3 éves

A Ghymes+versek topicra egy kedves ismerősöm tette föl, és úgy gondoltam ezt mindenképp érdemes megosztani sok emberrel!

A zenei tehetség megnyilvánulása, átütő öröme és boldogsága!!!

http://www.youtube.com/watch?v=0REJ-lCGiKU

 

 

Már megint...kis kiegészítés utólag

Jaj, de nagyon elegem van!!! A múltkori( 3 héttel ezelőtt) influenza, meg hörgő- és tüdőgyulladás után újra beteg lettem. Már megint hőemelkedés, torokfájás, tüsszögés, nátha... Mikor keveredek már ki  a vacakságokból??? Persze, az oviban többnyire én veszem észre ha beteg egy csöppség, így a lázmérést általában megnyerem, azaz a lázas, beteg gyerek mindig a karjaimban köt ki, elesetten fészkelve be magát az ölembe. Én meg rögtön átveszem  a " finomságot" tőlük. A héten is volt 2 ilyen gyerekem, a többi csak simán szembe köhögött amikor valami miatt vigasztaltam.

Veszélyes pálya ez  az óvónői. Na mindegy, majd kitavaszodik már és ők sem lesznek talán ennyire kehesek.

Apropó! TAVASZ! :)) Ma- vasárnap- bevágtam magam 2 hónap után  a kocsimba anyukámmal és Betyár kutyával( persze az aksit fel kellett tölteni előtte) és uzsgyi, irány Gránás! Nagy séta az erdőben, mély levegővételek, körülnézés, aztán mentünk tovább Vérteskozma felé. Ott is sétáltunk nagyot az erdőben, Betyár örömteli rohangálást mutatott be nekünk, aztán hazajöttünk. Hát jó volt! És milyen jó lesz, ha ez már gyakoribbá válik majd újra!!!:))

És kinyílt a hóvirág a kertünkben!!! Csuhéjj!!!:))

( Ui: Bejegyzés után 2 nappal:  kedd reggelre a kötőhártyagyulladás is utólért a gyerekektől, azaz 2 nap itthon vagyok megint...Nagyon ELÉÉÉÉÉG!)

Ami miatt nagyon nem örülök ennek  a sok nyavalyának, az az immunrendszerem. Mert ha legyengül, akkor a rákos sejtek erőteljesebben szaporodnak és gyorsabban. Márpedig az immunrendszerem úgy tűnik padlót fogott...így nő  a belső feszültség, a stressz, idegeskedés pedig tovább gyengít. Ördögi kör...Bevallom, kicsit félek.

Új blogstatisztika

Hát ez bizony nagyon vacak lett így... Ráadásul  a legolvasottabb kategória megbolondult- nem mintha annyira érdekelne, de azért mégis vicces amit csinál... Könyörgöm hozzák vissza a régit!!! Minél előrébb megyünk az időben, annál rosszabb minden körülöttünk... Normális ez így??? Bár igaz, nincs Idő... Mindenestre igen bosszús vagyok...

Egy ilyen- olyan hétvége, avagy "Optimistán bele a reménytelenségbe!"

Ez  a hétvége nem úgy alakult ahogy terveztem vártam, reméltem...Valószínű nem is baj, mert a tüdőgyulladás nyomait még érzem magamon ( fáradtság, fulladás, gyengeség, köhécselés, rekedtség...). A terv szerint Budapesten lettem volna már péntek estétől, gyerekkori barátnővel esti ereszd el  a hajam az éccakába, másnap  a gyerekeivel( keresztlányom és hugija) Ghymes gyerekkoncert, és vasárnap haza. Na ebből semmi nem lett, mert közbejött nekik valami és lemondták. Hát rosszul esett, de elfogadom én hamar ezeket a helyzeteket, mert hiszem nem véletlen történt így.

Erőlködhettem volna és mehettem volna egyedül gyerekkoncertre, de nem így döntöttem több okból kifolyólag( ezt  a topicon nem igazán értették, vagy félreértették). Egyrészt pénz a zsebembe maradt ( ez nem elhanyagolható momentum), gyerek nélkül nem igazi az élmény nekem( csak elszomorodom, hogy én nem tudom senkinek ezt megmutatni és ez már így is marad- ezt a fiatalabbak, vagy a gyerekesek nehezebben érzik át talán és nem értik, érzik ennek mélyebb fájdalmát. És még sorolhatnám miért nem...

Pénteki buli helyett viszont itt Székesfehérváron elmentem Magyar Kultúra Napját ünnepelni, ahol  a városi beszédek után jött Dörner György az önálló estjével, ami remek volt. Címe: Optimistán bele a reménytelenségbe! Hát, ilyen is volt...Remek előadó Dörner György, nagyon tetszett!!! Sok jó vers( Petőfi, Arany, Babits, Weöres, Döbrentey...), dal, sőt népdalok egy kamaszfiútól- Dörner etyeki fiatal tehetséges ismerőse. Az est után pedig kiállítás megnyitó ami szintén elbűvölt. Végül ismerősökkel kis csevegés, bor és pogácsa. És kaptam egy meghívást, felkérést is egy oviból, hogy beszéljek  az óvónőknek  a drámapedagógiáról és játszassam is meg őket. Ennek persze nagyon örültem, mert ha drámapedagógiáról van szó, akkor a világ végére is elmegyek ha hívnak...

A szombat bevásárlással telt és jó nagy kiadós gyaloglással  a friss levegőn! Jólesett nagyon! Délután olvastam néhány szép verset, Cseh Tamást hallgattam, és megnéztem  a Keresztapa filmtrilógia első részét, este pedig Cseh Tamás emlékműsort a Dunán. Gazdag nap volt és közben a Ghymes topicon eszmét cseréltünk néhányan a gyerekkoncert rejtelmeiről.

Cseh Tamás- mennyi emlék! És még személyes élményem is volt vele egy kevéske. Csupa szív és egyszerűség, kedves, nyitott zavartság...Nagyon szeretnivaló ember volt, és mindig velem lesz...

Vasárnap aludtam 10-ig. Alig bírtam kikelni az ágyamból. Ragadtam. Ragadt a szemem, ragadt a testem...Aztán erőt vettem magamon, és csináltam félig nyitott szemmel egy jó erős kávét. Közben körülfutottam  a Net-et, gyors zuhany, hajmosás, és irány a szülőkhöz. Ebéd, beszélgetés, kutyasétáltatás, beszélgetés, és haza...Lazulás, kis porszívózással, takarítással. Reagálások erre- arra, arra is, amire nem kellene, de most ilyen reagálós, agyalós napom, hétvégém van.

Szerdától lettem ilyen nagyon reagálós, agyalós... Megnéztem Az ügynök halálát itt Szfváron( majd írok róla talán), az előadás vállalható korrekt volt( az ügynök- Kuna Károly- nem tetszett ugyan, hisztérikus óriáscsememő volt, hiperaktív szerencsétlenség, de el tudtam fogadni rendezői koncepcióként. Maga a darab lenyűgöző. Olvastam is láttam is régebben, de ez a történet mindig megrendít és kifacsar lelkileg. Most is így volt. És még cipelem magammal az ízét.

Hát így. Ez volt a hétvégém. Semmi extra. Csöndes, békés, nyugalmas,  belül kicsit érzelgős. És nem értem, hogy hogy nem értenek engem. Aztán mégis értem, hisz mások nem úgy élnek ahogy én, nem azok  a fájdalmak, félelmek, múltak, jelenek, értékek...Hm. Milyen nehéz néha érteni, érezni a másik ember mondatait, szándékát, mennyire be vagyunk zárva önmagunkba.

Azért ahogy Dörner, én is megyek bele optimistán a reménytelenségbe!

Magyar Kultúra Napja- Cseh Tamás

http://www.youtube.com/watch?v=KlBqUX04aoY- Megyek az utcán lefelé

http://www.youtube.com/watch?v=WfNE73vyd-k- Születtem Magyarországon

Szarka Tamás - Január (kétszer)

Szarka Tamás: Január

 

Szépen fekszel  a havon,

fest a jég alakodon,

nincs pára az ajkadon,

meghalt az alkalom.

 

Szemedet gondolom,

mosolyod gondolom,

csontszínű liliom

leomló hajadon.

 

Erősödik január,

leesik  a madár,

szépen fekszik a havon,

kezednek od'adom.

 

Sebesség- gondolom,

magasság-gondolom,

az az ég van-e még

túl  a tél-falakon?

 

Issza a szemem az út

-te-te-te-, tengerbe fut.

 

Ül  a világ ujjadon,

tőle volt a fájdalom,

látnád, hogyan vezekel,

nevetnél magatokon.

 

Hol a hő, hol  a hő,

az  a fényszerető?

Látom ott menetel,

aki- én megyek el.

http://www.youtube.com/watch?v=N5RHDsQrFHQ&feature=related

Szarka Tamás : JANUÁR II.

 

Már egy hete nem láttam  a napot, hogy történhetett?!

Lehet, hogy most már végleg mégis minden elveszett?!

Attól élünk, mert remegsz? S én remeghetek?

Adnál szemedből egy marék meleget?

 

Adnék, ha rám néznél és elalhatok,

takarj be, nagykabát nyugalmát lassan zárd ide,

nézz messzire, azzal is szépen elfáradok,

sosem lesz- júliusban, tengerszagú homokpapucsomban,

megdermedő terveimben, álmaimban

veled,veled,veled hadd járhatok.

 

Lázas röpke bejegyzés a "politikáról"...először és utoljára

No igen. 2011! Hatalom a zsebben. Mit hozhat ez? Szerintem semmi jót. Én nem értek  a politikához( mint ahogy Dávid Ibolya sem értett a focihoz- na persze), de azért ebben az országban élek, és veszem  a levegőt, kenyeret...- és igen, nem mentem el szavazni( bánjam, ne bánjam?- nem is tudom), mert hittel, szívvel sehová, senkire nem tudtam volna ikszet tenni.

Amit pedig már megtapasztaltam, hogy a korlátlan hatalom- főleg ha erős és hiteles kontroll nélkül való- elmebetegséget szül és veszélybe sodor az arrogancia mindenkit- azt is aki arrogáns, nemcsak azt aki tűri. Ennek jeleit látom... Erős és hiteles kontroll- na igen, hát aztat meg hol találsz, ugye? Itt már mindenkiről lehullt az álarc és mindenki hitelét vesztette.

A vak hitnél és a nem gondolkodásnál sincs rosszabb. Ha valaki nem akar látni, szembenézni, átlátni és elmélkedni, történelemre visszaemlékezni, csak  a rajongó hit egy másik emberben(mint Megváltóban)motiválja, az is elmebetegséget szül, amit a pszichiátriákon kezelnek. Persze, remélni és drukkolni lehet és kell is, csak az arányok ugye ne csússzannak el.

Most úgy érzem " POFÁDAT BEFOGOD" időket kezdünk élni. Egyrészt azért, mert az irreális Büntetés megengedett, elvárt szankció. Hihetetlen micsoda bűntudatot akarnak kelteni az emberekben...

Szóval vagy pénzbünti( gondolok a Médiára), vagy a seggberugás(ha valaki nem tetszik pl. indoklás nélkül kirugható). Hát, szép perspektíva. Ez épp elég, hogy a "hőn szeretett nép", és a "nagy nemzet" jól besz...jon, vagy mások rajongjanak. (Ezt a fajta rajongást pedig jelenleg a gyűlölet, a bosszúvágy,az elégedetlenség, és a remény táplálja. Nem lesz jó  a kijózanodás ebből  a fanatizmusból, aki ebbe már beleesett.)

Mindegy. Én azért reménykedem és drukkolok, hogy ez  a kezdődő rémálom valahogy jó irányt vegyen és a hatalom képes legyen az önkontrollra. Szóval csöpp bölcsességet ha lehetne kérni, és kevesebb fenyegetést, retorziót!!! Egyébként nyilván lesznek jó döntések és törvények, mert a hatalom muszáj, hogy ilyet prezentáljon, amiknek örülhetünk( remélem), de nem mindegy, hogy a fagyit ecettel vagy csokiöntettel kapjuk.

Végül kis kultúrpolitika. Alföldi? Vidnyánszky? Nekem még mindig a JORDÁN!!! Miért?

Jártam a Jordán féle Nemzetibe és az Alföldi féle Nemzetibe is. Jordánt nem féltettem, minden értelemben jónak, igaznak éreztem, és az előadások is jók voltak, kicsit mérsékeltek, bár a Sopsits féle Oidipuszra ezt nem mondanám.

Alföldit figyelem 20 éve( Raszkolnyikovként láttam először még fősulisként Veszprémben, remek volt), amit csinált a Nemzetiben nekem tetszik, de nem mindenben meggyőző. Én kimondottan örülök, hogy a kortárs drámairodalom beköltözött a Nemzetibe és kortárs előadások születnek. Ez úgy gondolom, hogy a hagyományos értékőrzésen kívül nagyon fontos eleme kell hogy legyen egy XXI.századi Nemzetinek. Nem lehet poros és unalmas és múzeum. Az egy élő műhely kell hogy legyen, ami persze törődik  a konzervatív megjelenési formákkal is. Volt amin kiakadtam( Amalfi, vagy tehetségtelen fiatalok szerződtetése és tehetségesek kirúgása), és volt több, ami elvarázsolt( Úri muri, Lear király..., műsorpolitikája). Tetteivel, ötleteivel néhányszor kiakasztott(lásd legutóbbi). Tudom, megosztó személyiség. Én tudok rá mérges lenni, és tudom kedvelni. Sokszor úgy érzem, hogy érte haragszom, nem ellene. De ha mennie kell, hát sírni nem fogok, megtalálja ő a helyét, de a tisztesség azt kívánja, hogy végig vigye a megbízását és szerződésének eleget téve távozzon amikor eljön az ideje, lejár a megbízatása.

Vidnyánszky! Kedvelem. Talán bő 1 éve mondtam egy imerősömnek, hogy el tudom később képzelni  a Nemzeti élére. Láttam  az Énekes madarat(amiről írtam is itt), olvastam róla, figyelem munkásságát, szeretnék majd több mindent látni tőle. Csak azt az Origós nyilatkozatát szeretném elfeledni, amiből sütött a düh, indulat,  sértettség. Az emberi oldalát még meg is értem, de panaszát a  szakmai nélkülözésről, állítólagos ignorálásáról nem nagyon, sem egy külön Alföldi rendezés nyilvános leszólását( szerintem Alföldi nem tenne vele ilyet).  Csakúgy mint anno Alföldit, őt is féltem önmagától. Azt is meg kell gondolnia, hova, mi, vagy ki mellé és hogyan teszi oda magát. Várom  a fejleményeket...és drukkolok és remélek! Persze! Azt azért lehet!!!:))

 UI. "Jaj de unom  a politikát!" És még hozzá utálom is, de nagyon!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Csak a kis országunk mivé lesz így kérem?????????????????????????!!!!!!!!!!!!

" Jobbra át és balra át, a majmoké a világ!" ( Weöres Sándor)

Jó kis évkezdés...

Hát lerobbantam. Holnap irány a doki...Valószínű influenza.

Már vasárnap este is rázott a hideg, és egész éjjel fáztam, köhögtem, de reggelre jól éreztem magam, és a lázam sem jutott eszembe, hogy megmérjem. Ma az oviban is köhécseltem, de nem éreztem komolynak. Aztán kora délután elkezdtem fázni és gyengülni, de arra gondoltam, hogy nem ettem még és kalóriahiány, meg a gyerekek között elfáradtam, hisz első nap és hosszú kihagyás, hát a nyakamon is lógtak, és volt 3 beszoktatós kis lurkó is. Szóval fáradtságra és kalóriahiányra gondoltam....

Hazajöttem, pedig városban is lett volna kis dolgom, de nem volt erőm kóvályogni, hát az itthoni nyugira szavaztam. Ettem lencselevest, pihiztem, kicsit jobban lettem, tornázni akartam és táncolni( mert ugye muszáj mozogni), de azt éreztem, hogy esik ki  a lábam, szédülök, a karom alig tudom emelni, fáj a fejem,és didergek ha megmozdulok. És még mindig nem gyanakodtam magamra... Nem véletlen.

Aztán kb.7körül már egészen vacakul voltam, beraktam  a lázmérőt, és 38- at mutatott. Fura. Rég volt már így...Utoljára a rák kezelés alatt, amikor 1,5 éven át folyamatosan influenzás tüneteim voltak, gyenge kemos beütésekkel( hajhullás, hányinger...). Csak akkor nem voltam fertőző, hát dolgozhattam. Most viszont erős a gyanúm, hogy ez most nem csupán tünet, ez vírus. Azaz szobafogság vár rám. Holnap reggel irány a doki.

Nem így terveztem az évkezdést...:( Azon pedig elgondolkodtam, hogy az agyam, egóm mennyire emlékszik, és mennyire nem veszi komolyan  a bajt. Megszokta 1,5 év alatt ezeket a tüneteket és nem reagál időben. Lehet már múlt éjjel is lázas voltam és ma egész nap az oviban? Hűha! Fognak engem szeretni, ha fertőztem...

Na, megyek, csinálok meleg teát, csak  a 2 pulcsi és takaró alól nem sok kedvem van elővakarni magam, de irány az ágy egy lázcsillapító társaságában.

Az influenza hörgő- és tüdőgyuladással járt...:((

KÖSZÖNTŐ

http://www.youtube.com/watch?v=3K_pmsum4Zk&feature=related

( Ghymes: Újesztendő)

http://www.youtube.com/watch?v=06qH4PoMzcY

( Ghymes: Regölés)

SZARKA TAMÁS: HÁROM ORVOSSÁG

Álomra három orvosság,

Jól kézben tart az igazság,

Látatlant hinni bátorság,

Forrásból inni boldogság.

 

Jókedvet hozni ékesség,

Minden vakságban fényesség,

Vágyon túl ott a békesség,

Csúfban, szépben a teljesség.

 

Nyílik a sorsunk hajnalban,

Ésszel felérve páratlan,

A testhez érve mosdatlan,

Szívvel felérve ártatlan.

 

Kérjük, kérjük a kezdetet,

Áldjon meg hozzánk eljövet,

Bölcsesség halál a neved,

Úgy kezdenénk még teveled!

 SZARKA TAMÁS: REGÖLÉS

Faggyú sül a vízben,

Belesúg az Isten,

Abba' ússzon minden,

Ami holnap lészen!

 

A virág a síron

Hunyjon, elaludjon!

Aki elhal tőlünk,

Hogyha elfáj, múljon!

 

Mutassa, hogy füst áll

Arany nap elébe!

Fiaknak elűzni

Légyen erejébe'!

 

Olyan nagy az ország,

Amennyi a vére,

Ne üsse az anyját

Annak szemefénye!

 

Aki, ha korán kel,

Legyen nagy a háza!

Aki, ha parancsol,

Kicsike a vára!

 

Értse minden szóját

Aki ma még nincs is

Annak, aki küldte,

Aki ma már nincs is!

 

Szép legyen a gyermek,

Tejbe nőjön szája,

Csöcsön kucorogjon,

Csurranjon a nyála!

 

Mi is elmehessünk,

Keveset pihentünk,

Legszebb éjszakába

Álmot énekeljünk.

 

Regölik a gazdát,

Vele az asszonyát,

Szögön van egy zacskó,

Tele van százassal.

 

Fele a gazdáé,

Fele a regösöké,

Erőben egészség,

Erőben egészség!

 

Kelj föl, gazda, kelj föl,

Száll az Isten házadra,

Serege magával,

Terített asztalával.

 

Haj, regö rejtem,

Régi rege renden,

Azt is megadhassa

Az a nagy Úristen.

Kis karácsonyi emlékezés és évvégi összegzés

Az úgy volt...A karácsonyi KALÁCSOT( nem beiglit) 10 éves korom óta én dagasztom kis kezemmel, jó alaposan, jó nagy hólyagokat varázsolok  a kelt tésztára, amit aztán kelesztek  a melegben. Mindig fincsi szokott lenni, de az idein nagy áldás volt, mert hű de finom lett! Mint mindig most is 4 rúddal készítettem, 2 diós, 2 mákos. Az ebéd halászlé volt( a szegedi verziót szeretjük nagyon), utána pedig "bobájka"( bobálka, bubácska, babácska), más nevén mákos guba, vagy ahogy Mátyusföldön mondják, kiflikók. Nekem gyerekkorom óta bobájka. Szenteste hagyományosan kocsonya( csak hogy ne a konyhából kelljen  a gyertya elé beesni) hagymás krumplisalátával, és aztán  a kalácska. Idén először nem volt karácsonyfa...Nálam a saját kis kuckómban évek óta nincs( mert egymagamnak minek), viszont szép fenyőágakat szoktam beszerezni és azt díszítem föl, az asztalra köré rakom  a gyönyörű kerámiából készült angyalt( ami mécsestartó is, és igen kedves kapott ajándék) és egyéb karácsonyi kiegészítőket. Na szóval most a szüleimnél is így volt, hogy gyönyörű fenyágakat díszítettünk fel, alatta a Betlehem, gyertyák és karácsonyi illóolaj, szívmelengető karácsonyi muzsika. És persze a kis ajándékok... Vacsi után csöndes beszélgetés, gyertyázás és zenehallgatás, örömködés. Szép Szentesténk volt.

Másnap is hasonlóan telt, a menü húsleves( marhahús és velőscsont), ananászos pulykamell( szalonnával tűzdelve és takarva), és a kalács. Délután megnéztük  a Jézus Krisztus Szupersztárt, este a Ben Hurt( ki tudja hanyadszor), és  persze Ghymes Mendika szólt ma is a legtöbbet. Ez volt az idei kedvenc, de azért más muzsika is megszólalt persze. És nagy beszélgetések.

A 26-a a rántott halé volt(  a leves adott, mert 2 napra készült), amit én készítettem  a tartármártással együtt.  Ponty és busa husa. De jó volt! Meg a kalács. Az is jó volt...Délután családi csemegézés a régi Ghymes Karácsonyi DVD-ből - Rudolf Péter gyönyörűen mondja el rajta Fekete István Roráte novelláját, és a dalokról ne is beszéljünk...Esti film Qua Vadis?.

Azóta pedig hál'istennek találkozom barátokkal, telefon szól, Angliában élő kedves barát hív, másik barát is megcsörrent, el is jön, mindennapi örömteli jövés-menés nálam... Szóval olyan melegség volt ez  a Karácsony és a 2 ünnep között, amire nem is számítottam, és rám nyitották az ajtót!!!:) Kár volt nyafogni, szomorkodni, búslakodni, mérgelődni...!!!:))

És ne is nyafogjak, mert  talán azon kevesek közé tartozom kis hazánkban, akinek gyönyörű éve volt. Főként szakmailag és egzisztenciálisan(bár ez relatív, hisz óvónőként, minden plussz bevétel  a mennyországot jelenti, ami másnak semmit nem jelent). Szóval nem gazdagodtam meg, csak kicsit könnyebb volt, és volt úgy,hogy hó végén 30-án nem 10 forint volt a pénztárcámban! Sőt a fürdőszobámat és a fogamat is megtudtam csináltatni és a kocsit is saját pénzből vizsgáztattam le és nem a szüleiméből. Ez nekem nagy öröm!!! Tényleg! Jövőre pedig visszaáll  a csóróság valószínű, bár reménykedem, meg majd próbálkozom is valamivel. És hát pozitívan álljunk hozzá  a dolgokhoz.

Szakmailg sokat jelentett a Drámás Jó gyakorlat gyűjteményem, hogy előadásokat tarthattam óvónőknek  a drámapedagógiáról, sőt képzést is és bemutatókat. Ez nekem fontos az életemben, hogy minél többen alkalmazzák ezt a pedagógiai módszert és minél tudatosabban. Én itt nem szoktam az óvodáról és a drámaóráimról írni, mert nem annak szánom ezt  a blogot, de nagyon meghatározó az életemben. Lehet kellene nyitnom egy ilyen szakmai blogot??? Hm. Átgondolom.

Aztán az is öröm volt 2010-ben - nem kicsi-, hogy a tavaszi és őszi rák kontrollvizsgálatok negatívok lettek. Hát nem mindegy. És erről nem is írok többet, mindig nagy izgalom nekem ez  az egész.

Ami hiányzik, az  továbbra is a szerelem. Illetve nem hiányzik, mert van, itt van bennem és velem már rég, csak a realitás marad el, bár tyúklépések vannak... ami talán nem is baj, vagy mittudoménna...és lehet nem is az...:)A többi pedig titok és rejtély és pont!!!!

Ami pedig a legjobban hiányzik, az a  saját gyermek...Ha valamitől búskomor tudok lenni, akkor ez az. Ha erre gondolok, akkor a halálvágy mérhetően fokozódik, erősödik a lelkemben. És erről is ennyit.

Szóval sokat kaptam az idén fentről mindenféle szempontból, köszönet érte. Amit pedig nem, hát annak biztos nincs itt az ideje, vagy én bénáztam el  a lehetőséget.

 Volt  sok jó színház, sok jó koncert, sok jó találkozás, sok jó beszélgetés, sok jó borozás, sok jó úszás, sok jó könyv, sok jó kirándulás, erdőjárás, szép és tartalmas belföldi nyaralás Bükfürdőn kényeztető szállodában...és még ami nem jutott eszembe. (A magányról, egyedüllétől, a befelé fordulásról nem akarok írni, mert igen, az is volt, és van is, ami néha nehéz, és van hogy kimondottan jólesik, és termékeny. Talán inkább belső érzésként mint külső megjelenésként van jelen az életemben, és tőlem függ a léte. Elgondolkodtam ezen  a napokban.)

Igaz, volt azért ebben a 2010-ben félelem( édesapámért nagyon aggódtam, aggódom), fájdalom, magány, szomorúság, bosszúság, vita, politikát és kis hazám sorsát már szóba sem hozom... de azért én örömmel fogok emlékezni erre az évre, mert nekem sok jót hozott, még a gondjaival is.

Szóval soha rosszabbat! És én tudom mit beszélek, mert voltak nekem borzalmas éveim mindenféle szempontból, hát öröm nekem ha nagy baj nem történik 1 évben!

Hát, kívánom legyen mindenkinek 2011-ben öröm, nevetés, egészség, békesség, szeretet az életében, a többi meg majd megoldódik!!!( Ja, és Szabadság és Szerelem!)

A Dalai Láma mondja a Hét év Tibetben  (nem tudom szó szerint idézni), hogyha van egy probléma, azon kár aggodalmaskodni, mert ha meg lehet oldani akkor szükségtelen az aggódás, ha pedig nem lehet mit tenni, akkor az aggódás sem segít. Nagy igazság...

CARPE DIEM!!!- ahogy boróka írja a blogján! :)

" Szakajtsd a rózsa bimbaját,

   Élvezd amit a perc ad,

  A világ ma mosolyog rád,

  Holnap már holttá hervad! " ( Walt Whitmann)

"Benső Kastély"

Végül is nem írtam verseket és szövegeket Karácsonykor, mert a szüleimmel és bátyámmal jókat beszélgettünk, eszegettünk, iszogattunk, zenét hallgattunk...és késő este már semmi kedvem nem volt verselgetni...

Év végi összefoglalóm előtt pedig úgy gondoltam azért mégis írok egy szép szöveget, ami egyben könyvajánló is...

Andrea Weaver neve nem tudom kinek mit mond. Szepes Mária utódjának tartotta, szerette ahogy és amiről írt ez a Keszthelyen élő írónő( régen Tapolcán élt, ahol én is). Ezzel el is árultam, hogy egy spirituális érintettségű írónőről van szó, aki teljes természetességgel nyúl olyan témákhoz, amikből mások szemfényvesztő káprázatot csinálnak. 

Regényei természetesek, mélyek és szépek. Öröm olvasni  a mondatait, mert úgy érezzük belőlünk is fakadhatna, a belső isteni énünkből. Tiszta, egyértelmű. Olvastam tőle az Angyalom,  a Társasjáték és A XI. parancsolat könyvét. Az utolsó kevésbé tetszett, de a másik kettő megfogott. És most jelent meg Benső kastély című regénye, amit ajánlok mindenki figyelmébe akit érdekelnek az emberi kapcsolatok bonyolult, megfoghatatlan mélységei,miként és hogyan vagyunk összekötve, hogyan tartozunk egymáshoz, kik is vagyunk...

No de jöjjön  a könyvből egy kis ízelítő:

" Mélyen megsebezzük egymást. Mélyen megsebezzük, nem is egyszer az életben. Erre senki más nem képes, csak mi. Mi, emberek. Mert mind máshol tartunk az életünkkel. Mert mind olyan mások vagyunk. Mind olyan egyediek, hogy nagyon sok élet kell hozzá, mire felismerjük egymást. Mire meglátjuk egymásban a benső mennyboltozatot, mely a kastély kápolnájában feszül. De nagyon sokat zárva a kápolna ajtaja, míg bizalommal meg merjük mutatni az íveket másoknak. Fontos, hogy ne jöjjön be a hideg, ne törjenek be rajta a félelem farkasai, és ne rántson ki rajta egy fájó szerelem. Fontos, hogy színesek és ragyogóak legyenek az ablakai és elhanyagolhatatlan, hogy lakjon benne egy Angyal. De legalábbis gyakran meglátogassa. Mert a Benső Kastély boltozatának íveihez Angyal kell, s hozzá igazi. Angyal, aki megtartja a boltozatot, mely az égbe nyúlik.

És ha bent béke van végre, tisztaság és ragyogás, akkora, hogy már nem fér el  odabent, akkor ki lehet nyitni az ajókat.

Akkor meg kell osztani a Fényt. Meg kell osztani mindenkivel.  Mert különben mit sem ér."

( Andrea Weaver: Benső kastély)

Mária altatója( Ghymes)

 http://www.youtube.com/watch?v=UjCYB0fevYY&feature=related

 Ez nagyon szép!!! :))

( Tavalyi nagycsoportosaim kedvence volt! Nagyon szerették énekelni!)

Angyalvárás

Holnap Karácsony...Elintéztem mindent amit kellett, nyugodtan hátradőlhetek és várhatom  a csodát,  a Fényt. Várhatom  a karácsonyi angyalokat! Már tegnap este megidéztem őket! :))

Nehéz volt az Út eddig idén ősszel és decemberben. Apukám betegsége, gyengesége, fürdő felújítás, foghúzás és egyéb fogászati dolgok, kontrollvizsgálatok, szakmai feladatok és sikerek...és valahogy észrevétlenül bezárultak körök körülöttem. Valahogy egyedül maradtam. Eddig is egyedül voltam, de most egészen kézzelfogható a magány. Még úgy is, amikor pedig emberekkel, barátokkal találkozom nagy ritkán. Fura. Szembesültem azzal, hogy egyedül fogok megöregedni, senki nem fogja rám nyitni az ajtót, nem lesz kit várnom, és segítségem sem lesz. Így aztán megint arra gondoltam, hogy nem akarok megöregedni, ami aztán elvezetett az "értelmetlen az életem" gondolatig, ami 3 éve a rákot eredményezte. De persze most még nem adhatom fel, mert hát a szüleim, a bátyám itt vannak, és nagyon önző dolog lenne kilépnem innen. Viszont úgy érzem sok a kiadás, kevés a bevétel és elfáradtam érzelmileg. A barátok nagyon a maguk életét élik, mondják fontos vagyok nekik, de mégsem hívnak soha sehova, mindig én csinálok programot mindenkinek. Ha én nem mozdulok, más nem mozdul. Hazugság az egész. Így aztán szép lassan el is ment a kedvem a szervezkedésektől, inkább befordultam és magamban fityiszt mutattam. Így legalább tudom miért vagyok egyedül.

Az ovisaim nagyon sok örömet adnak, sokat lehet velük nevetni, kedvesek, őszinték, egyenesek, egyértelműek. Pedig nehéz időszak volt ez  a néhány hónap velük, most kezdték az ovit, 3 éves csöppségek, és a beszoktatás szépséges, ám nehéz és fájdalmas időszakát éltük. Mára megtanultuk, megtanulták egymást, és már az édesanya hiányt is jobban bírják mint szeptemberben. A Mikulás és a Karácsony is nagyon kedvesen, szépen sikerült velük, jó volt látni  a megilletődöttséget a pofijukon, a kíváncsiságukat, az örömöt,  a szeretetet( kis kezükkel készítetek só-liszt gyurmából mécsestartót otthonra ajándéknak), és jó volt hallgatni lelkes éneküket, gyertyát gyújtani és elfújni.

No ennyit összegzésképpen így Karácsony előtt. Talán szomorkásan hangzik, pedig nem annak szántam ma már. Azt gondolom ez egy törvényszerű folyamat volt. Le kellett bontanom mindent magam körül, minden sallangot, hogy tisztán lássak. A magány lehet jó is. Most úgy tűnik ennek az időszaknak volt itt az ideje, és ki tudja meddig így is marad. Holnap Karácsony. Pár nappal ezelőtt még sírtam, és rám zuhant az egész életem, a társ- és gyerekhiányommal, mára mégis valamiféle belső béke jár át. Jólesik  a csönd, jólesik önmagammal egyedül lennem, jólesik,hogy senki nem zavarja köreimet ha én nem akarom. Ajándékokat intéztem, rendet raktam, kitakarítottam, konyhai apróságokat csináltam, segítettem anyukámnak, holnap kalácsot dagasztok kézzel( mert az úgy az igazi!), gyertyákat gyújtottam, imádkoztam, meditáltam, és ahogy ezeket apránként megtettem, a lelkem is megnyugodott. Rend és tisztaság költözött belülre is. Jöhet hát a Fény, és jöhet  a Karácsony a szüleimmel és a bátyámmal! Jó lesz!:)

Írok majd szép karácsonyi verseket, szövegeket a napokban...

MINDENKINEK ÁLDOTT, BOLDOG, SZÉP KARÁCSONYT KÍVÁNOK!!!

Három

1. " Nem emberi lények vagyunk, akik spirituális élményeken megyünk keresztül, hanem spirituális lények, akik az emberi létezés élményén haladnak át." (Maharishi Mahesh Yogi)

2. Sosem szabad elfelejtenünk  a bennünk lévő gyermeket. Mert a bennünk lévő gyermek az, aki megakadályozza, hogy megbolonduljunk."

3. "Kötelet feszítettem toronytól toronyig, virágfüzért ablaktól ablakig; aranyláncot csillagtól csillagig, és járom  a táncom." ( Arthur Rimbaud)

Felismerés

Arcodra hófehér por került,

álomkezem tette rád, ráncaidra ült.

Szép ez  a táj, tiszta világ,

Hold mosolyán szálló madár.

 

Messze-közel van  a zárad,

Bírod és fájod a vágyad,

Húsba a kés, ömlik  a vér,

issza a nép, szép  a remény.

 

Fehér arcú fájdalom

tiszta fényű bársonyon,

könny csorog az álmodon,

látlak Téged, te vagyok!

( 2010. 11.26. Tűzmadár)

 

régi bejegyzések | a blog kezdőlapja